Több út vezet a sikerhez – így tanulnak a felnőttek Magyarországon
Aranykalászos gazdák, tudatos ügyintézők és digitális kompetenciák – a felnőttképzés új arcai
Változó munkaerőpiaci igények, rugalmas tanulási utak, de egyvalami állandó: a tudás gyarapításánál nincs jobb befektetés. Az elmúlt évek országos adatai azt mutatják, hogy a felnőttképzés iránti érdeklődés újra erőre kapott, különösen azokban a régiókban, ahol a gazdaság átalakulása vagy a munkaerőhiány fokozott alkalmazkodást kíván.
Bár a felnőttképzés továbbra sem tartozik a leglátványosabb oktatási területek közé, szerepe egyre inkább felértékelődik a munkaerőpiaci rugalmasság és a foglalkoztathatóság növelése szempontjából. Az állami és piaci szereplők tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy a képzési rendszerek képesek reagálni a gazdasági és társadalmi változásokra – különösen, ha a kínálat gyakorlatorientált, célzott és rugalmas.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2023-as adatai szerint a felnőttképzési rendszerben mintegy 700 ezer fő vett részt valamilyen formális vagy nem formális képzésben. Ezen belül a tanúsítványhoz kötött szakképesítések mellett egyre népszerűbbek az ún. „soft skill” és életvezetési programok, mint például az álláskeresési technikák, digitális írástudásvagy az alapvető pénzügyi ismeretek oktatása.
Az elmúlt években több szakmai szervezet is jelezte: amikor a kínálat valódi munkaerőpiaci igényekre épül, a kereslet akár egy év alatt is jelentősen növekedhet. A 2023-as év például országos szinten is kiemelkedő volt: számos szolgáltató számolt be megnövekedett jelentkezésszámokról, főként a mezőgazdasági, szociális és kereskedelmi területeken.
A kínálat jól tükrözi a térségi különbségeket: vidéken továbbra is népszerűek a klasszikus szakképesítések, mint az „Aranykalászos gazda”, a dajka, az élelmiszer-eladó vagy a pedagógiai asszisztens tanfolyam, míg a városi térségekben egyre nagyobb teret kapnak a digitális, irodai és adminisztrációs kompetenciákat fejlesztő képzések. Emellett egyre több helyen érhetők el olyan tanfolyamok, amelyek a mindennapi boldogulást segítik, például a „Tudatos ügyintézés” vagy az „Álláskeresés a gyakorlatban”.
A tanfolyamok jelentős része rugalmas időbeosztással, online vagy hibrid formában zajlik, ami különösen fontos azok számára, akik munkavégzés vagy családi kötelezettségek mellett vállalnak tanulást. A képzésekhez gyakran társul tanácsadás, pályaorientáció vagy kompetenciamérés is – ezek a kiegészítő szolgáltatások jelentősen növelik a tanfolyamok gyakorlati hasznosíthatóságát.
„A célunk nem pusztán az, hogy valaki elvégezzen egy tanfolyamot és megkapja a tanúsítványát. Mi azt szeretnénk, hogy a képzések valóban eszközt adjanak a kezébe – legyen szó munkavállalásról, karrierváltásról vagy akár a hétköznapi boldogulásról” – mondja Nemes Zoltán, az Anderzol Bt. ügyvezetője. „Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy ha a képzési forma rugalmas, az oktatás gyakorlatorientált, és a résztvevők érezhetik, hogy valódi támogatást kapnak, akkor a lemorzsolódás is alacsonyabb, az elégedettség pedig magasabb. Ezt a szemléletet szeretnénk minél szélesebb körben érvényesíteni.”
Az eredmény nem csupán a tanúsítványokban mérhető: a tapasztalatok szerint a sikeresen teljesített képzések növelik az önbizalmat, javítják az elhelyezkedési esélyeket, és sok esetben új pályára állítanak embereket – különösen a hátrányosabb helyzetű régiókban.
Bár a statisztikák nem mindig tükrözik a helyi sikertörténetek árnyaltságát, egyre több példa mutatja, hogyan válik a felnőttképzés a gazdasági-társadalmi fejlődés egyik kulcsszereplőjévé. Az elkövetkező években a kihívás nem csupán a képzési kínálat bővítése, hanem a minőség, rugalmasság és elérhetőség összehangolása lesz – hogy a tudás valóban mindenki számára hozzáférhető legyen, élethelyzettől és lakóhelytől függetlenül.